Digitális tanulás és IKT az oktatásban

A digitális tanulásra vonatkozó cselekvési terv

A digitális oktatási cselekvési terv (2021–2027) az Európai Unió (EU) szakpolitikai kezdeményezése, amelynek célja, hogy támogassa az uniós tagállamok oktatási és képzési rendszereinek a digitális korhoz való fenntartható és hatékony hozzáigazítását.  

Célkitűzéseinek elérése érdekében a cselekvési terv 13 intézkedést határoz meg két kiemelt területen: 

1. a nagy teljesítményű digitális oktatási ökoszisztéma fejlesztésének előmozdítása;
2. A digitális készségek és kompetenciák fejlesztése a digitális transzformáció érdekében.

Az 1. prioritás 6. intézkedése keretében egy szakértői csoportot bíztak meg azzal, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport által 2019-ben előterjesztett, a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai iránymutatások alapján dolgozzon ki etikai iránymutatásokat a mesterséges intelligenciára és az adatok oktatásban és képzésben való felhasználására vonatkozóan.

A 2. prioritás 7. intézkedése keretében egy szakértői csoportot bíztak meg azzal, hogy dolgozzon ki közös iránymutatásokat a tanárok és oktatók számára a digitális jártasság előmozdítása és a dezinformáció oktatás és képzés révén történő kezelése érdekében.

Az iránymutatások várhatóan 2022 szeptemberében készülnek el.

Az Európai Bizottság 2017-ben közleményt fogadott el „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” címmel. A Bizottság ezzel a közleménnyel járult hozzá a göteborgi csúcstalálkozón az oktatással és kultúrával foglalkozó vezetői találkozóhoz. Egyes intézkedéseket 2025-ig kell elfogadni.

A digitális tanulással kapcsolatos kutatás és innováció finanszírozása

Az Európai Bizottság számos program – többek között a Horizont Európa és a Digitális Európa program, valamint a korábbi Horizont 2020, a hetedik keretprogram (FP7) és a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) – keretében finanszíroz számos, a digitális tanulást célzó kutatási és innovációs tevékenységet.

A Horizont Európa és a Digitális Európa program keretében a következő pályázati felhívásokat tervezik:

• eXtended Reality Learning – Engage and Interact (eXtended Reality Learning – részvétel és interakció) (TOPIC ID: HORIZON-CL4-2022-HUMAN-01-19), megnyitó időpontja: 2021. december 21.;

• A Digitális Európa program 2021–2022-es munkaprogramja szerinti pályázati felhívások előkészítő intézkedéseket tartalmaznak a készségekkel kapcsolatos, 2021. november 17. és 2022. február 22. között nyitott adattérre vonatkozóan.

A „Horizont 2020” keretprogram a következő területekre terjedt ki:

• Mentorálási program iskolák számára: az innováció általános érvényesítése a fejlett IKT-alapú tanítási gyakorlatoknak az iskolák széles körében való terjesztése révén (DT-TRANSFORMATIONS-21-2020);szerepvállalást elősegítő, inkluzív következő generációs internet (ICT-2019-30);
• Nemzetközi partnerségépítés az alacsony és közepes jövedelmű országokban (ICT-39-2016-2017);
• tanulási és készségfejlesztési technológiák (ICT-22-2016);
• technológiák a jobb emberi tanulás és tanítás érdekében (IKT 20 – 2015);
• fejlett digitális játék-/gamifikációs technológiák (ICT 21–2014).

Az Európai Parlament kezdeményezésére a Bizottság társfinanszírozza a kísérleti projektet és az előkészítő intézkedéseket, a folyamatban lévő intézkedés pedig a következő:

• előkészítő intézkedés – Az oktatási eszközökhöz való hozzáférés javítása az alacsony internetkapcsolattal vagy technológiákhoz való hozzáféréssel rendelkező területeken és közösségekben (PPPA-2021-RemoteDigEdu);
• kísérleti projektfelhívás – Girls 4 STEM in Europe (Girls4STEM-2019) és a kiválasztott projekt, a GEM – Empower Girls to Embrace their Digital and Entrepreneurial Potential (A lányok képessé tétele digitális és vállalkozói potenciáljuk kiaknázására).

Az iskolák digitalizálása

A Bizottság elvégezte az iskolák második felmérését: Az IKT szerepe az oktatásban 2019-ben. A felmérésnek két célkitűzése volt:

1. mérje fel az IKT terén az iskolákban elért haladást;
2. egy jól felszerelt és összekapcsolt osztályterem modelljének meghatározása.

A felmérést 31 országban (EU-27 + Egyesült Királyság, Norvégia, Izland és Törökország) végezték el. Részletes és megbízható teljesítményértékelést nyújt az IKT iskolai oktatásban való használatáról Európa-szerte, valamint az infrastruktúra biztosításáról, használatáról, a bizalomról és az attitűdökről.

Az Európai Bizottság egy tanulmányt is közzétett az iskolákban nyújtott műholdas szélessávú szolgáltatásokról. A tanulmány kimutatta, hogy 2015-ben a becslések szerint az EU általános és középiskoláinak 18%-a nem rendelkezett szélessávú kapcsolattal. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a műholdas széles sáv hatékony lehetőség lehet a rosszul összekapcsolt iskolák számára. Javasolta továbbá, hogy utalványrendszert lehetne alkalmazni az iskolák széles sávú hozzáférése terén fennálló szakadék áthidalásának eszközeként.